A második harmad

Mindennapok:

Most, a hatodik hónap végén érdekes visszaemlékezni az első három hónapra. Akkor még csak képeken láttuk, milyen is az, amikor a magzat növekedése szinte napról-napra nyomon követhető a kismama pocakterjedelmesedése által, s arról is csak olvashattunk, milyen döbbenetes élmény kívül-belül érezni mozgolódásait. Ezek mostanra mind valósággá lettek számunkra. Véget értek az émelygős hetek, a fáradtságot is mintha elfújta a szél, bár azért mégsem ugyanolyan az ember lánya már, mint lánykorában.

Ha nagyon koncentráltam, és még a lélegzetemet is visszafojtottam, már a 12. héttől éreztem bizonyos nagyon gyenge belső mozgolódásokat, de az igazi, semmi mással össze nem téveszthető hasba rúgás szeptember 17-én este ért. A legaktívabb időszak ezután is a reggeli és esti órák maradtak, de azért most, így a hatodik hónap vége felé közeledve egyre többször jelentkezik magzatunk napközben, sőt hajnalban is. A szürke novemberi reggeleken én még magamhoz sem tértem, Babó már intenzív nappali életet él.
Az alvás is átalakulóban van. Mára már természetesnek tűnik a két-háromszori éjszakai felkelés. Ha régebben fordult velem elő ilyesmi, bosszús voltam, mert nehezen bírom úgy általában a kialvatlanságot. Most pedig az jár a fejemben, hogy hozzá kell ehhez szokni, hiszen mi lesz majd az éjszakai szoptatásokkor?
Munkámnál fogva a nyár számomra nagyon mozgalmas időszak. Idén alig vártam, hogy beköszöntsön az ősz, színesedni és hullani kezdjenek a levelek, és véget érjenek a forró nyári éjszakák. Azt vártam, mikor lesz végre időm igazán és sokkal többet odafigyelni a jövevényre, aki egyre inkább teret kér az életünkből, és akit annyi szeretettel várunk.
Szerettem volna, ha minden meglesz rövid időn belül: kiságy, ágynemű, babakocsi, hordozókendő, babaruhák, kismamaruhák, és annyi minden, ami még kell. Minden nap eszembe jutott még valami, amire előtte nem gondoltam. A türelmetlenség persze nem jó tanácsadó, és még most is bőven van időnk a hiányzó dolgokat beszerezni. Arról nem is beszélve, hogy előttünk áll még a karácsony is. Azóta lassan fogy a beszerzendők listája, innen kiságyat, onnan kismamaruhákat, több helyről babaruhákat kaptunk, ha csak kölcsönbe is. Jövő hétvégén lesz a pécsi bababörze, amiből nincs elég, ott még pótolható megfizethető áron.
Bár a magzat már kezdettől fogva mindent érzékel környezetéből, hallása (így különválasztva más érzékelési módoktól) az ötödik hónapra fejlődik ki. Ez volt számomra az utolsó időpont, amikortól kezdve komolyan vettem, hogy énekeljek kisbabánknak. Legfőképpen akkor szakítottam rá időt, amikor hazafelé bandukoltam. Növekvő pocakom miatt ez az idő úgyis egyre hosszabbra nyúlt. Mindig olyat énekelek, ami belülről jön - akár szomorút is, az őszinteség szerintem ebben a kérdésben is nagyon fontos. Lett egy saját dala is, azt lehetőség szerint gyakran éneklem. Gábor javaslatára pedig bevezettem a reggeli furulyázást - néhány nóta még az ágyban, így az álmos novemberi reggeleken én is könnyebben ébredek. Itt is van egy állandó dallam, a többi rendszerint a hangulatomhoz, az évszakhoz, majd az ünnepekhez fog igazodni. Több anya mesélte, hogy ők hasukhoz közeltartott zenével "szórakoztatták" magzatukat. Én ezt nem tartom helyesnek. Egyrészt a kicsi hallása van annyira érzékeny, hogy akár egy hangversenyélményt befogadjon, másrészt érdemes egyre inkább az élő zene felé közeledni, még akkor is, ha nem vagyunk szakavatott zenészek. Gyermekünknek a mi dalolásunkra, a mi dúdolásunkra, a mi hangunkra, a mi személyiségünkre van szüksége! Ezt semmilyen profi zenész, zenekar, karmester művészi teljesítménye nem tudja pótolni, élete első éveiben főleg nem.

Szülni, de hol?

Egyre inkább előtérbe kerültek azok a kérdések is, amikkel szembe kell néznünk a szülés időpontjának közeledtével. A legfontosabb persze maga a szülés-születés mikéntje. Számunkra az otthonszülés és az alternatív szülőszoba jött szóba. Mint kiderült, Pécsett jelenleg nincsenek meg az otthonszülés feltételei, így elkezdtünk érdeklődni az alternatív szülőszobában szülést vállaló szülészek felől. Ez irányban kaptunk egy kis bátorítást azáltal is, hogy dúla barátnőnk akkor mesélte el, egy "kismamájával" emberibb kórházi szülésre készülnek. Négy oldalon keresztül előre részletezték, mit és hogyan szeretnének (pl. gátmetszést elkerülendő gátvédelmet, hogy a baba születése után egy báránybőrbe legyen becsavarva), és minek a mellőzését kérik (pl. a köldökzsinór azonnali elvágását, a baba megfürdetését, a szemcsepp beadását, a baba azonnali orvosi vizsgálatát, mérését). Gondoltuk, mi is ezt az utat szeretnénk járni, de a reakciókat a kórházi személyzet részéről nehéz előre kiszámítani.
Akkor már tudtuk, semmiképpen sem akarjuk, hogy megtörjék a szerintünk létező természetes és önirányító szülés-születés folyamatát; és akkor még nem beszéltünk arról, hogy az újszülöttet is van bőven mitől megkímélni élete első perceiben (bántó zajok, fények, az anyától való elszakadás). S bár egyre többet tudtunk meg a kórházi szülés jobbátételéről (pl. hogy sokkal több minden múlik a jó szülésznőn, mint az orvoson, így bölcs dolog szülésznőt fogadni avagy őt is), úgy döntöttünk, megpróbáljuk követni álmainkat, és ennek első lépéseként októberben elmentünk Geréb Ágiék otthonszülésről tartott információs estjére.
Közel húsz pár lehetett velünk együtt Geréb Ági lakásának nagyobb szobájában. Sok minden elhangzott, amit már hallottunk és olvastunk, de mindez mélyebben és megelevenedve. Jó és vágyott megközelítései az Embernek, aki Embert hoz a világra - emberi módon. Temérdek kérdés merült fel, és egy sem maradt megválaszolatlanul. Mindezek ellenére kétségeink voltak afelől, hogy lesz ez a mi esetünkben Pécs-Budapest viszonylatban? Fel tudunk-e érni, ha itt az idő, és hol fogunk mi otthon szülni? Túl soknak tűnt azon az estén a bizonytalanság, de másnap reggelre nagy adag bizalom volt a lelkünkben, és tudtuk, hűek maradunk az álmunkhoz, és megadjuk jövendő gyermekünknek a lehetőséget a szelíd, háborítatlan megszületésre.
Elhatározásunk nagy családi perpatvart lobbantott fel. Sajnos kevés szülő fogadja el könnyen gyermekei felnőtté válását, és azt is, hogy igazságaik nem feltétlenül egyeznek az övéikkel. Bár tudjuk, az aggódás ellenkezésük alapja, de mindannyiunk életét könnyebbé tehették volna, ha éltek volna azzal a lehetőséggel, hogy eljönnek az információs estet követő felkészítő tanfolyamra, és meghallgatják a másik felet is. Sajnos úgy látszik, annyit nem ér nekik a dolog, hogy tisztábban lássanak e kérdésben, és továbbra is inkább hisznek kollégáik és szomszédaik "korrekt" információiban.

A Felkészítő Tanfolyam

Úgy döntöttünk, novemberben kezdünk neki a tanfolyamnak, ami hat napos. Terveink szerint minden elkövetkező hónapra jut két-két nap. Ottani élményeinkről szeretnénk röviden beszámolni, ill. néhány szerintünk mindannyiunknak fontos információt megosztani. (Ez persze nem jelenti azt, hogy akit az otthonszülés témája érdekel, az tőlünk mindent megtudhat.) Olyanoknak is javasoljuk a tanfolyamon való részvételt, aki egyszerűen csak más megközelítési módok iránt érdeklődik.

1. nap: A szülés a szülész-nőgyógyász szemszögéből

Délelőtt tízre gyűltünk össze. Geréb Ági annak ellenére, hogy nem sokat aludt előző éjjel, fáradhatatlanul ontotta magából az információkat, idegen orvosi szakszavakat fordított magyarra, minden egyes témához kapcsolódva sokszor többször is elhangzott: Van ezzel kapcsolatban még valakiben kérdés, kétely?
A délelőtti tematikát az otthonszülés feltételei, ill. ellenjavallatai adták. Így került szóba a mekóniumos (magzatszurkos) magzatvíztől kezdve a vérzéseken és burokrepedésen keresztül a nyakra csavarodott köldökzsinórig még sok minden más is. Néhány fontos dolog az elmondottakból:
ˇ Császármetszéses szülés után is lehetséges természetes hüvelyi úton való szülés. (Ennek természetesen vannak feltételei.)
ˇ Ödéma (a szövetek között felszaporodott nedvmennyiség) esetén nem érdemes a vízbevitelt csökkenteni, mivel ez a problémát nem oldja meg. A bevett sóelvonásos kúrával ellentétben érdemes kipróbálni egy nagyobb adag sót bevinni a szervezetbe, ill. sós lábfürdőt venni.
ˇ A burokrepedés, ha nem jár együtt méhösszehúzódásokkal, még nem feltétlenül jelenti a szülés elkezdődését. Ilyenkor biztonsági előírásokkal (semmi nem juthat a hüvelybe, tehát szeretkezés, kádban fürdés, uszodahasználat tilos, a magzatvizes vattát 2 óránként cserélni kell - zuhanyzással egybekötve, alváshoz bugyi helyett betegalátétet használni, 3 óránként hőmérsékletet mérni - ha a burokrepedés időpontjában mérthez képest emelkedik, az fertőzésveszélyre utal) el kell kerülni a fertőzésveszélyt. Fontos az is, hogy ne terhelje stresszhelyzet az anyát. Aki ilyenkor kórházban érzi magát biztonságban, menjen el.
ˇ A CTG-ről tudni kell, hogy általában ultrahanggal működik (az ultrahang hatásairól l. lejjebb), ill. hogy az adott állapotot tükrözi, előrejelzőként nem használható. A háton fekve készített vizsgálat eredménye lehet félrevezető, ilyenkor ugyanis a baba helyzeténél fogva nem jut(hat) elég oxigénhez. Amint megváltoztatjuk testhelyzetünket, rögtön javul az állapota. Így kivédhető a hamis eredmény miatti túl korai szülés beindítása.
ˇ Amiért érdemes kiállni, hogy gyermekünk közvetlenül a megszületése után az anyjával maradhasson. A szem- és bőrkontaktus kapcsolatuk (ideértendő a szoptatás is) a gyermek további fejlődése szempontjából nagyon fontos, később nem pótolható lehetőség! A mérés és egyéb vizsgálatok, amennyiben az újszülött egészséges babaként viselkedik, ráérnek akár néhány óra múlva is.
Délutánra csúszott a terhesgondozás témája, mivel sokan már az utolsó heteket töltötték egy testben magzatukkal, így minden szükséges információval ellátva már az ebédszünetben hazamehettek. Itt is elhangzottak érdekes észrevételek, amiket érdemes megfontolni, és ennek tudatában dönteni.
ˇ A belső vizsgálatok a várandósság alatt fertőzésveszélyt is jelentenek egyben.
ˇ Az ultrahangos vizsgálatnak vannak előnyei (korai méhen belüli várandósság, ill. halott magzat megállapítása, fogantatás napjának viszonylag pontos megállapítása, lágyrészdaganatok és elzáródások láthatók, a méhlepény helyzete megállapítható a 37.-38. héten) és hátrányai (a túl sok ultrahangos vizsgálat diszlexiát okozhat, a baba általában élénk mozgással, sokszor védekezéssel reagál, az ultrahangot mint zajforrást éli meg). Ennek tudatában érdemes dönteni arról, milyen gyakran vetjük alá magzatunkat ennek a beavatkozó vizsgálatnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a 32. heti utrahangvizsgálat alkalmával a babák nagy része farfekvéses helyzetben található, ami még gyakran változik. Erről tanúskodik a 37.-38. héten elvégzett vizsgálat. Ha ezt a kismamákkal is közölnék a 32. heti vizsgálatkor, megtakaríthatnának nekik néhány heti idegeskedést.
ˇ A rákszűrést (méhnyakrák, mellrák) érdemes a szülés utánra halasztani, ill. még a fogamzás előtt megejteni. A szövettanhoz szükséges leletvétel ugyanis túlzottan felsértheti az amúgy is fellazult szöveteket. A mell pedig pont azokat a tüneteket mutatja akár már a várandósság korai időszakában, amik a mellrák tünetei is egyben (megváltozott alak, nyomásra érzékeny, a bimbóudvar elszíneződése).
ˇ Az AFP eredményét nagyon óvatosan kell kezelni, mivel egyes betegségekre csak utalhat. A rossz eredmény nem mindig jelent egyértelműen kóros elváltozást! A vérvizsgálat járulékos eredményei viszont fontosak (vércsoport, Rh-faktor, hepatitis-b, toxoplazmózis eredménye), ezért érdemes elvégeztetni a 16. heti vérvizsgálatot.
ˇ A terhességi cukorbetegség káros hatással van a magzat fejlődésére. Mivel megállapítása nem mindig egyértelmű egy laikus számára, ezért érdemes elvégeztetni a vizsgálatot. Az előírt cukros víz megivása helyet azonban érdemes inkább egy reggelit elfogyasztani (a hivatalos előírás szerint egy zsömle és 2 dl tej).
ˇ A várandósság alatt bevitt mesterséges vaskészítmények csökkentik a magnéziumfelszívódást - növelve ezzel a koraszülés esélyét. Ehelyett meg lehet próbálni a vas felszívódását elősegítő homeopátiás szer szedését (FERRUM METALLICUM), és természetesen ügyelni az étrendre.

2. nap: Belső készülődés a gyermek fogadására. Gáttorna
(készülget)

2002.novembere